A naivitás kora?

Többen is felhívták a figyelmünket, hogy Takács Károly szakértő, menedzser polgármester megint csacskaságokról értekezik nagy nyilvánosság előtt, és eközben bemos egyet- kettőt az ellenzék képviselőinek és támogatóinak. Teszi mindezt egy általa vélt, vagy valós ok miatt. Téma pedig nem más, mint a nagy forgalmat és népvándorlásszerű turizmust megmozgató 25 milliós beruházás kapcsán létrehozott, Európa műveltebb felét is csodálkozásra késztető minőségű és technológiájú közútfejlesztés keretében megalkotott Majk-Vértessomló közötti csodaút.

A polgármester az átadás-átvétel óta –mint kiderült– először tévedt a világnak erre a részére, aminek oka egy térségi rendezvény volt. Így döbbenettel tapasztalta, amit rajta és képviselő-asszonyon kívül szinte mindenki tudott már (mi is írtunk róla egy hónappal ezelőtt), hogy a csúcstechnológiával bizony vannak gondok rendesen. De a szakértő „szemek” és „tudat” mást látott, mint ami a valóság. Pontosabban fogalmazva a tényleges történések sorozatával nincs tisztában a mindenben oly pontos és precíz menedzser.

1. Az út melletti rönkök és „összekötések” nem napjaink termékei. Ugyanis azok jóval korábban kerültek az út szélére. Az ok pedig roppant egyszerű! TELEKHATÁR! Ha a komoly szakképzettséggel és hozzáértéssel rendelkező polgármester csak annyit tett volna a beruházás megkezdése előtt, hogy egyeztet a tulajdonosokkal –de nem erőből, hanem amúgy konstruktív módon–, akkor számára is kiderült volna, hogy bizony vannak fenntartásaik a fejlesztéssel kapcsolatosan. Így kiderült volna, hogy a szárnyaló géniuszi ötletként megfogalmazott „… majd elférnek egymás mellett!” – megoldás csak azoknak nem tetszett, akik tulajdonosként birtokolták az éppen „kisállamosításra” szánt területeket. Lehet, hogy 3000 milliárdot gond nélkül el lehet tapsikolni! Lehet, hogy évi 500 milliós vagyongyarapodást hazug módon ki lehet kiáltani az évszázad lopásának! De a magántulajdon még egyelőre úgy látszik, szent! Legalább is a települési és megyei szintű államosítók ellenére!

2. Az út minőségével –az átadás után– cirka két-három hónap múlva is óriási gondok voltak. Erre mi is felhívtuk a figyelmet. Mivel pontosan tudjuk, hogy a jelenlegi hatalom folyamatosan olvassa oldalainkat, meglepő, hogy a szakértő menedzser számára ez újdonság. A folyamatos romlással kapcsolatosan csak az nem világos, hogy az út készítési munkálataival, vagy a csodaanyag műszaki paramétereivel volt-e esetleg probléma? Vagy lehetséges, hogy egy roppant fontos feladat, a megvalósíthatósági és műszaki tanulmány nem hívta fel a figyelmet az üzemeltetéskor jelentkező problémákra? Esetleg a körülmények feltérképezése során csúszott hiba a számítógépbe? Mindenesetre az út már októberben silány állapotban volt, és ezt fotók bizonyítják!

3. Köztudott, hogy vagyon szempontjából van a köz- és magánvagyon. Mind a kettőnek vannak tulajdonosai és kezelői. A közvagyon esetében vagy az állam, vagy valamelyik önkormányzat a tulajdonos és ennek megfelelően a kezelő is. Mivel az érintett út közvagyon, pontosan ismert annak tulajdonosa és így kezelője is. Így nehezen értelmezhető egy önkormányzat első számú szakértő vezetőjének szájából az olyan kijelentés, amely értelmében közvagyonnal kapcsolatosan egy magánszemély, vagy magánszemélyek csoportja intézkedjen, azaz tegyen feljelentést. Feljelentés terén pedig elég gyakorlott már a polgármester. (Igaz, kevés sikerrel veszi ezen a téren is az akadályokat!) Szóval, kedves Takács polgármester! – itt az idő egy újabb ismeretlen tettes ellen irányuló feljelentés megindításának!

4. Nem pontosan tudjuk, hogy az adott útszakaszt ki vagy mi használja (mivel mi sem rendelkezünk forgalomszámlálási adatokkal), de mivel erdőben van, és az erdőben szokás erdőgazdálkodási műveleteket végezni, nem lehetséges, hogy a lánctalpak esetleg egy ilyen gazdálkodási tevékenységhez kapcsolódhatnak? Nem lehetséges, hogy a korábbi úthasználó (erdőgazdálkodási szervezet) kimaradt abból az egyeztetésből, amit a sebtében összehozott útberuházás előtt érdemben le kellett volna folytatni? Lehet, hogy akkor kiderült volna, hogy bizony itt van ilyen jellegű terhelés is, amire fel kellett volna készülni?

Akárhogy is, egy biztos, hogy bizony ez az útberuházás nem ideális körülmények között valósult meg. Az is biztos, hogy Oroszlány város képviselő testülete a többi érintett önkormányzat ellenvéleményeket is megfogalmazó döntéseinek ellenére erőből, helyi adóforintokból bonyolította le az építést. Tény az is, hogy a fejlesztéssel érintett tulajdonosok határozott ellenvéleményét figyelmen kívül hagyva, sőt az egyeztetés és belegyezés látszatát keltve épült. Így joggal vetődik fel a kérdés, hogy kinek, milyen közösségnek az érdekeit szolgálta az út elkészítése?

És végül engedjék meg, hogy másik szempontot is felvessünk. Az út minősége már akkor drasztikusan romlott, amikor semmilyen komolyabb időjárási terhelés nem jelentkezett. Vagyis nem áztatta komoly eső, nem borította vastagon hó, és nem repesztette erősebb fagy. Ami viszont a következő három hónapban komolyan igénybe fogja venni ezt a már amúgy is megroggyant útszakaszt. Nem lehetséges, hogy nem történik más, mint egy felelősséghárítás? Nem fordulhat elő, hogy az európai csodaút kicsit komolyabb igénybevételekor kiderül majd, hogy erős gondok vannak a minőséggel, és már most jelezni kell, hogy nem azok a felelősök, akik ezt olyan gyorsan, olyan nagy csinnadrattával, 25 millió forintot eltapsolva ünnepeltették magukat?

Akik olvasták korábbi, ezzel kapcsolatos cikkünket, azok tudják, hogy az út nem megfelelő szélessége nemcsak a magántulajdon megsértésének lehetőségét, hanem komoly balesetveszélyt is jelent akkor, amikor az útszakasz közepén találkozik egymással két gépjármű. Ugyanis az egyiknek akár több száz métert is tolatnia kell, hogy a kialakult helyzet kezelhető legyen. Az útfejlesztés során pedig fontos szempont kellene, hogy legyen egy ilyen közlekedésbiztonsági szempont. De a fejlesztés előkészítése során ez sem zavart senkit. Pedig nem kell különösebb közlekedési szakembernek lenni ahhoz, hogy kiderüljön, egy hagyományos erdei út és egy burkolóréteggel ellátott közút között terhelés és forgalom szempontjából óriási különbség van. Azaz a burkolt úton várhatóan nagyobb lesz a forgalom, így egy ilyen helyzet bármikor kialakulhat.

Félreértés ne essék! – ez a kis eszmefuttatás nem arról szól, hogy meg kell védeni azokat, akik szándékosan közvagyont rongálnak (még akkor is, ha a vagyon létrejötte körül vannak tisztázatlan kérdések)! Ellenkezőleg! – akik ilyet tesznek azokkal szemben szigorúan el kell járni! Arról van szó, hogy a közvagyont sajnos más, esetleg láthatatlan módon is súlyosan lehet rongálni. Például egy olyan fejlesztés megvalósításával, amely tervezése és kivitelezése során, vagy később az üzemeltetéskor nem tesznek meg mindent azért, hogy a vagyon valóban a köz érdekében hasznosulhasson. Ne feledjük, hogy ez is közvagyon-rongálás, csak ez alattomos és láthatatlan, de attól függetlenül ugyanolyan súlyos bűn!