Szinte minden kormánycsapból két dolog folyik. Egyik a „Magyarország jobban teljesít”, másik a „rezsicsökkentés” ellenségeinek ostorozása. Az ellentábor is ezerrel nyomja saját szlogenjeit árdrágulással, forintromlással és mély szegénységgel kapcsolatosan. Ebben a nagy háborúban azonban most kihallható egy „figyelemreméltó” üzenet, amely a kizsákmányoló multinacionális cégekre és bankokra hajazva, a „háziurakat” – elnézést elnököket és elnök-asszonyokat – állítja pellengérre, mint a rezsicsökkentés ősellenségeit. Ők azok ugyanis, akik a szegényedő (vagy egyre jobban élő? – hirtelen nem is tudható) embereket sanyargatják, a 10%-os „életmentő” rezsicsökkentés aljas módon való elrablásával, amiből – hivatalos „kormányvélemény” szerint – úszómedencéiket építgetik.
A „főrezsicsökkentő” Németh Szilárd megint akkora luftot rúgott kiszólásával, mint az akció elején, amikor kiderült (saját beismerő vallomása alapján), hogy fogalma sincs arról, miként néz ki egy szolgáltatói számla, arról már nem is beszélve, hogy mit és miként kell rajta értelmezni. A bruttó- és nettó érték, vállalkozókat is megtévesztő bonyolultságáról már ne is beszéljünk.
A fő elszámoltató és fő eljárásindító legújabb agymenése a közösségben élő emberek teljes-pályás letámadása. Történt ugyanis, hogy ráébredtek a rezsilovagok arra az egyszerű tényre, ami mintegy 5-6 millió ember számára mindennapi evidencia, hogy közszolgáltatása nem csak magánszemélyeknek, hanem azok tömörüléseinek is van. Ilyen tömörülések például a társasházközösségek is. Még egy kisebb városban is az emberek nagyjából 60-70%-a él ilyen közösségekben, azaz az érintettek száma igen jelentős. A pontosan megtervezett, hatásvizsgálatokkal alátámasztott, és az érintettekkel nemzeti szinten együttműködve kidolgozott rezsicsökkentő bravúr csak arra az apró szempontra nem tudott összpontosítani, ami 5-6 millió magyar állampolgárt érint. Gratulálunk! Ügyes volt! Csak így tovább!
Mi a gond a mostani csörteindítással? Aki társasházközösségben él, pontosan tudja a közös képviselők (épületüzemeltetők) nem szolgáltatók! – azaz egyetlen egy közszolgáltatást sem számláznak a közösség tagjai számára. A törvény, amely csak az adott területen „felelősen” eljáró és vádló törvényalkotó honatya számára nem ismert, egyértelműen rögzíti a közös költség fogalmát és gazdasági szempontú, törvényi besorolását, mely szerint a közös költség egy szétosztott költség, amelynek éves összegét pontos és részletes tervezést követően a társasház tulajdonosok közösen állapítják meg, az erre a célra összehívott, törvényileg szabályozott módon lebonyolított közgyűlésen! Vagyis azok döntenek a nagyságáról, akik később azt befizetik! Így a közös képviselőnek nincs más dolga, mint ezt a döntést jegyzőkönyvbe foglalni és érvényesíteni a következő gazdálkodási évre vonatkozóan az elszámolásokban.
Nem vicces!? Vagyis amikor Németh úr nyilvánosan megfenyegeti az országban felelősségteljesen működő, szakmailag képzett, a törvényekkel nála sokkal jobban tisztában lévő közös képviselőket, akkor két apróságot nem vesz figyelembe: 1.) Állítása komoly tudatlanságból eredő nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás. 2.) A társasházak működését szabályozó törvény a tulajdonosokat ruházza fel minden, a sorsukat érintő döntés meghozatalára, így a közös költség nagyságának megállapítására is. Vagyis ha valakit mindenképpen fel szeretne jelenteni, valaki ellen azonnal el kíván járni, akkor kezdheti készíteni azt a mintegy 5-6 millió levelet, amelyben feljelenti a magyarországi társasházközösségek valamennyi tulajdonosát, azaz a rezsicsökkentéssel általa állítólag támogatott milliókat!
De ha már itt tarunk, akkor nézzünk utána egy másik szálnak is, amely szintén komoly sikerpropaganda elem az utóbbi időben. Ez pedig nem más mint a bajba jutott devizahitelesek megsegítése. Biztos komoly támogatás mindazoknak, akik önálló (családi házas) ingatlanaikkal kerülnek a Nemzeti Eszközkezelő látóterébe, aminek eredményeként tulajdonosokból bérlőkké válhatnak, és minden adósságuktól mentesülhetnek. Bár a 35, 50 és 55%-os értéken felvásárolt ingatlanok jövőbeli sorsa igencsak kérdéses, ugyanis amennyiben a bérlőnek (volt tulajdonos) további fizetési nehézségei lennének (ami lássuk be nem lenne meglepő), akkor azok később elidegeníthetőek. Azért ez elgondolkodtató, nem? Vajon ki fogja ezeket jutányos áron felvásárolni?
Igen ám! – de mi van azokkal az ingatlanhitelesekkel, akik társasházközösségekben élnek? Azok, akik a hiteleket nem tudták fizetni, nagyon sok esetben a közös költség megfizetésével is bajban voltak. Nem fizették az egyéni szerződések alapján nyújtott közszolgáltatásokat sem, amelyeket a közszolgáltatók zöme – tegyük hozzá törvényi felhatalmazásra – a társasház közösségeken követelt. A társasházkezelők a gondos és felelősségteljes magtartás miatt, a tulajdonosoktól kapott felhatalmazás alapján, fizetési felszólítás és végrehajtás megindítsa alapján próbál utána menni a be nem fizetett kötelezettségnek. Ezzel „nem is volt” baj! Eddig! – de belépett a képbe a kormány eszköze a Nemzeti Eszközkezelő. Az általa igen alacsony áron felvásárolt ingatlanra vonatkozóan – törvényi felhatalmazás alapján – törölték az ingatlanra bejegyzett valamennyi végrehajtási fázisban lévő követelést, így a közösség által a korábbi tulajdonoson követelt közös költség elmaradásokat és meg nem fizetett szolgáltatások díját is, amit a közösség többi tagja természetesen helyette már kifizetett. Vagyis a közösség ezzel az egyszerű „trükkel” elesett akár több százezer, vagy több millió forintnyi jogos pénzétől, ugyanis a fedezetet biztosító ingatlan állami tulajdonba került. Vagyis állam bácsi az egyik kezével elvileg adott tíz százalékot (pár százezer forint évente) és a másikkal ténylegesen elvett akár több millió forintot is. Ez ám a komoly védelem! Isten óvjon attól, hogy valakit így védjenek meg!
„Egy szónak is száz a vége” – IGEN! direkt van így – aki számok közé keveredik, az könnyen hibázhat! Mert ugye azt feltételezni sem merjük, hogy mindezek mögött politikai ármánykodás és az emberek félrevezetése húzódik meg, valamilyen haszon megszerzésének érdekében!?
Ennek eldöntését már olvasóinkra bízzuk!