Befűtenek nekünk…

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy város, ahol a távfűtés árai országosan is a legkedvezőbbek közé tartoztak. Ezt a várost Oroszlánynak hívták. Azonban nagy veszély fenyegette a települést: leépült a bányászat, aminek köszönhette létét, ezrek megélhetését, s vele együtt veszélybe került a Vértesi Erőmű működése is. A városvezetésnek gondoskodnia kellett a távfűtésről, még akkor is, ha hosszú távú szerződése volt Oroszlánynak az erőművel. Ez ugyanis 2020-ban lejár.

Az Oroszlányi Szolgáltató Zrt-re hárult a feladat, hogy mérje fel és dolgozza ki a lehetőségeket. A szakemberek neki is álltak, s 2010 szeptemberében a képviselő-testület elé tárták a lehetőségeket, milyen fűtőművet lehetne használni a jövőben:

• A fűtőmű földgáztüzelésű forróvíz kazánokkal működik. Ennek a beruházási költsége a legalacsonyabb, üzemeltetési költsége azonban a legmagasabb;
• A fűtőmű földgáz üzemű gázmotorral és biomassza-tüzelésű forróvíz kazánokkal működik. Ennek beruházási költség a legdrágább, üzemeltetési költsége csaknem azonos az előző variációval;
• A fűtőmű csak biomassza tüzelésű forróvíz kazánokkal működik, beruházási költsége a két előző variáció között helyezkedik el, üzemeltetési költsége viszont a legolcsóbb.

Az eredmények alapján egyértelmű volt, hogy a Képviselő-testületi megbízást követően az Oroszlányi Szolgáltató Zrt a megvalósíthatósági tanulmányt a harmadik variáció megvalósíthatóságára vonatkozóan készíttette el.

Tehát, mint olvasható, közel három évvel ezelőtt(!) már kiforrott elképzeléssel kezdődhetett volna a felkészülés, amit csak egyetlen dolog akadályozott meg: a választók leváltották az addigi városvezetést, s 2010 októberében új időszak kezdődött Oroszlány életében. (Ez még akkor is igaz, ha tárgyilagosan megállapítjuk, hogy ezt az előterjesztést az akkori Fidesz frakció is támogatta!)

A jobboldali városvezetés felállásával azonban a „semmi sem jó, ami eddig volt” jegyében minden gombot újra akartak gombolni a kabáton. Így –hiába volt egy biomassza fűtőerőmű még kedvezőbb ajánlata is az Önkormányzat asztalán, sőt a befektető is a BHD ZRt személyében, hiába adott a cég nagyszerű ajánlatot az üzemeltetésre– a politika felülírta az észérveket, meg a szocialista „ármánykodást”.

Azóta eltelt két és fél év, Takács Károly polgármester elautózott több tízezer kilométert, sokmillió forintot – a semmiért, ugyanis nem történt érdemi előrelépés. Azaz, dehogynem! Bő fél éve a polgármester azt nyilatkozta az MTI-nek: Oroszlány önkormányzata támogatja a Magyar Villamos Művek (MVM) mintegy hétmilliárd forintos beruházását, amely a 2014-ben leállítani tervezett Vértesi Erőmű telephelyén biomassza alapú fűtőerőművel oldaná meg a város 4 ezer 300 lakásának és ipari parkjának távfűtését.

Visszajutottak tehát oda, ahonnan 2010-ben indult az egész történet, amit a 2013. június 2-án tárgyalt előterjesztés is bizonyít: „Sikerült elérnünk, hogy ne gázbázisú legyen az új fűtőmű, hanem biomassza alapú. Ez azért volt lényeges kérdés, mert a gázos fűtőmű megépítése lényegesen olcsóbb, viszont a működtetése drágább, így a hőtermelői költségek magasabbak. Ennek eredményeként a konkrét tervezés már egy biomassza tüzelésű fűtőmű Vért telephelyén történő megvalósítására indult meg. ……… Fontos megjegyezni, hogy a tárgyalások megkezdése óta lényeges jogszabályi változások történtek a távhőszolgáltatásban, melynek egyik döntő eleme, hogy az árhatósági jogkör már nem az önkormányzatok kezében van, hanem a nemzeti fejlesztési miniszter lett a jogkör gyakorlója. A távhőszolgáltatás körülményeit alapvetően befolyásoló másik két változás, hogy a Magyar Energia Hivatal (MEH) rendeletalkotásra jogosult szervezetté vált, valamint a Kormány rezsicsökkentési kezdeményezése érintette a távhő szektort is.”

Szóval akkor: happy and! Azonban annyit jegyezzünk meg, hogy a 2010-es beruházás 4,5 milliárdjához képest a bekerülési költség már közel 6,5 milliárd, ami mellé a városnak kell felújíttatnia 1 milliárdért(!) a távhővezetékeket, majd 2020. december 31-én 4,6 milliárdért át kell vennünk a rendszert. Miből? És mennyi lesz az éves bérleti, használati díj, amiről szó sem esik az előterjesztésben? És ki fogja, milyen módon üzemeltetni, és még sorolhatnánk a kérdések tucatjait, amikre jelenleg válasz nincs. Mennyi lesz a fűtés ára?!

Végül pedig –ha már az előterjesztés is ezzel büszkélkedik– essen szó a nevezetes rezsicsökkentésről. Hozzáértő szakemberek egyöntetű véleménye, hogy minden szolgáltatásnak ára van, legyen az cipőtalpalás, hajnyírás, vagy távhőszolgáltatás. Ez az ár kell, hogy tartalmazza az alapanyagok, a felhasznált berendezések, a bér, az esetleges banki kölcsön törlesztésének, a rezsiköltségeknek az arányos részét. Esetünkben ez a termelői ár. Amennyiben a szolgáltatás bevétele nem fedezi ezt a költséget, azt valahonnan pótolni kell!

Kevesen tudják, hogy a rezsicsökkentés az Oroszlányi Szolgáltató Zrt-nek több mint százmilliós bevétel kiesést okozott. Ezt azonban megkapta. Hogy kitől? Az államtól, azaz az adófizetőktől, akik telefonadó, csekkadó, tranzakciós illeték –és még sorolhatnánk…– formájában fizetik ezt meg. Azok is, akik nem is használnak távhőt! Szóval senki se gondolja, hogy a rezsicsökkentést nem ő fizeti meg, mert az –mint az írás kezdődik– mese.

S maradjon egy kis hab a tortára. A képviselők június 28-án, pénteken ismerhették meg a távfűtés jövőjéről szóló előterjesztést. Négy nap alatt kellett felelős véleményt formálniuk egy sokmilliárdos, sok ismeretlenes tervről, ami 2035-ig kötelezi el a várost. A jobboldali frakció szemrebbenés nélkül elfogadta azt, hiszen ez a Nemzeti Együttműködés Rendszere!