Rokkantnyugdíjasok

Hazánkban ma 728 ezren kapnak rokkantsági nyugellátást – a munkaképes korú népességen belül kiemelkedően magas a rokkantak aránya – állapítja meg a Nemzetgazdasági Minisztérium tanulmánya, mely az Ellentmondásos támogatási rendszer címet kapta.

Mint az anyagban olvasható: Hazánk jelenleg jóval többet költ a rokkantsággal kapcsolatos ellátásra, mint a hasonló fejlettségi szintű és egészségügyi helyzetben lévő más országok. Magyarországon rendkívül alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, a támogatási rendszer csak a kivételezett helyzetben lévő védett szervezetek számára kedvező. Ha a rokkantság miatt a munkából kieső 700 ezer ember dolgozna, és fele olyan mértékben járulna hozzá a termeléshez, mint a többi 3,7 millió foglalkoztatott, akkor ez a magyar GDP-t közel 10 százalékkal növelné.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság adatai alapján 2010 szeptemberében 2 926 090 fő részesült nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban, amelyből 728 601 fő, az ellátottak 24,9%-a kapott rokkantsági nyugellátást. A rokkantnyugdíjasok 52%-a korbetöltött rokkantsági nyugdíjban, 48 %-a pedig korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesült. Az EU élenjáró országaiban a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása 40%-os, míg itthon csupán 12-15%-os. Hazánk jóval többet költ e célra, mint a hasonló fejlettségi szintű és egészségügyi helyzetben lévő Szlovákia és Litvánia.

A magyar támogatási rendszer összetett és egyben ellentmondásos: esetenként túl sokat ad, fontos támogatások azonban hiányoznak. A rendszer legsúlyosabb ellentmondása az, hogy a munkáltató nem kap érdemi felvilágosítást a megváltozott munkaképességű rehabilitációs értékeléséről, és így nehéz őt elhelyezni a megfelelő munkakörbe. Magyarországon a rokkantsághoz és egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások rendszere jelenleg rengeteg problémával küzd, túlzottan bonyolult és ellentmondásos a támogatási rendszer, kritikusan alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása – olvasható az anyagban.

Tehát jelenleg több mint 700 ezren kapnak valamilyen rokkantsági ellátást, ezen belül több mint hatszázezren vannak, akik az úgynevezett harmadik csoportba tartozó rokkantság alapján kapnak ellátást, ők azok, akik leginkább érintettek lehetnek a felülvizsgálatokban.

A rokkantsági kategóriák egyrészről a megállapított egészségkárosodás mértékétől, másrészről a rehabilitálhatóságtól és a szakmai munkaképességtől, harmadrészben az önfenntartási képességtől  függnek. Ebből következően a harmadik (III.) csoportba tartozik az a rokkant személy, akinek az egészségkárosodását az NRSZH szakértői bizottsága 50-79 százalék közötti mértékűnek véleményezte és szakmai munkaképességét rehabilitációval sem lehet helyreállítani vagy az ügyfél életkora miatt már nem indokolt a foglalkozási rehabilitáció megkezdése. (origo.hu)

Mint az már véglegesnek tekinthető, az oroszlányi bányászokat nem érinti a korkedvezményes nyugdíj megvonása – annak ellenére, hogy ez a kitátel sehol sem szerepel az alkotmánymódosító előterjesztésben -, annál inkább a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata. A tervek szerint az év második felében kezdődhet el a felülvizsgálat, ami a különböző nyilatkozatok szerint 200-600 ezer embert érintene, akiknek – a becslések alapján – akár a fele is visszatérhetne a munka világába.

Információink szerint Oroszlányban megközelíti az ezret a bányász rokkantnyugdíjasok száma, azonban arról, hogy mekkora hányadukat érintheti az intézkedés, nem sikerült adatokat beszereznünk.