Jellege

Így Március 15.-e előestéjén az az érzésem, hogy nemcsak a közpénzek, hanem sok más értékünk jellegét kellene visszacsinálni. Ugye Kósa nevű egyén szépen, alig érthetően, de arcátlanul, neki frankó módon elmagyarázta, hogy ha alapítványba teszik a közpénzt, akkor az elveszíti a közpénz jellegét. Megjegyzem az ellenőrizhetőségét is, még jobban. Nem mintha az ő regnálásuk alatt más közpénzek elköltését olyan nagy elánnal ellenőrizték volna az arra hívatott szervek. A jellege egy bizonyos pénzmennyiségnek, hogy köz, amit a közösség ad össze, ami a „keményen dolgozó” kis és nagy emberek hozzájárulása ilyen-olyan módon a közkiadásokhoz. És van a közös állami vagyon „köz” működtetéséből eredő „köz”bevétel, ami szintén azt a jelleget is hivatott lenne viselni, hogy a köz által ellenőrizhető. Persze ha valaki rossz szándékkal vagy nem a köz javára akarja fordítani a közpénzt, akkor egyszerűen megszünteti a jellegét, így marad a pénz, amivel már azt teheti, amit csak akar és mindenki mehet a dolgára.

Ebből következik, hogy aki így bánik a közpénzzel, az nem közfunkciót lát el, nem köztisztviselő, nem a köz szolgája, a tevékenysége nem közérdekű, tehát a közpénzből nem kellene finanszírozni, sőt meg kellene büntetni, mert visszaélt a közfunkciójával, meg kellene vele téríttetni az okozott kárt. Nem közszolga, hanem visszaél a választók bizalmával, vizet prédikál és bort iszik, képmutató, hazug, álságos, előbb-utóbb lelepleződik, de a dolgok mai rendje szerint viszonylag hosszú ideig – magasabb szinten többnyire büntetlenül – tudja okozni a közkárt.

Ez az aktuális példa, de közben nagyon sok fontos közügyünk is elvesztette a jellegét. Ha csak a legfontosabbakat említjük, itt van mindjárt a közoktatás, amely szép lassan átcsúszott egy másik ideológia szolgálatába. A közös ünneplések már régóta kerülendők. Most is, holnap egyesek ünnepelnek, mások ünnepléssel egybekötött tiltakozó demonstrációkat szerveznek. Vannak, akik a választási irodánál fejezik ki rosszallásukat ünnepléssel a népszavazás jellegének megszüntetése miatt.

Elveszett a jellege az alkotmánynak, az igazságszolgáltatásnak, a szakértelemnek, az iskolai végzettségnek, a közmédiának, a bűnüldözésnek, a közbizalomnak, a honvédelemnek, a szolidaritásnak, az EU-tagságnak, a közerkölcsnek, a becsületnek, a tisztességnek és lassan mindennek. Ebben komoly szerepe van mindazon eseményeknek, amely felett szemet hunyt a köz: az EU pénzek elköltése körüli anomáliák, a közbeszerzések lejáratása, a „törvényen kívüliség”, a nyilvánvaló visszaélések eltusolása, a baltás gyilkos kiadatása, a föld, a trafik mutyi és folytathatnánk a sort.

Március 15.-e emlékét tiszta szívvel, jó érzésekkel, büszkeséggel és együtt az országgal szeretném ünnepelni, ezzel a jelleggel! Nem gondolom, hogy sikerülni fog. Mert vannak, akik azon mesterkednek, jelleget jellegtelenségre változtassák. Ne hagyjuk!