Ember legyen a talpán, aki becsülettel végigolvassa a kormány Széll Kálmán tervének 2.0-ás változatát, hiszen a teljes anyag mintegy 270 oldal. Persze a lényeg, mind annyi másszor, a végén, az utolsó oldalakon bújik meg. Szóval, kezdjük a 255-ik oldalon:
„Az államháztartás egyensúlyát a költségvetés bevételi oldalán alapvetően öt új adóintézkedés bevezetése biztosítja. Az intézkedések kialakításakor a Kormány nagy hangsúlyt helyez arra, hogy azok folyományaként elsősorban az indirekt, fogyasztási/forgalmi típusú adók súlya növekedjen. Az intézkedések kialakítása során figyelmet fordítottunk az EU más tagországaiban alkalmazott megoldásokra és a pénzügyi tevékenységek adóztatásával kapcsolatos legutóbbi nemzetközi fejleményekre is.
PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK BEVEZETÉSE
A költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében 2013. év elejétől sor kerül egy új, a pénzügyi tranzakciókat terhelő illeték bevezetésére. Az illeték tervezett általános kulcsa 0,1%. Az új adónem gyakorlatilag egy forgalmi típusú adó, így jól illeszkedik a Kormány indirekt adók súlyának növelését célzó adózási stratégiájába. További előnye, hogy rendkívül széles adóalapot terhel, így igen alacsony kulcs mellett is jelentős költségvetési bevételt eredményez. Az adó elkerülésének visszaszorítása érdekében az adó bevezetésével párhuzamosan sor kerül az elektronikus fizetésre ösztönző adóelemek és intézkedések bevezetésére is.
Az adó így alapvetően lakossági és vállalati banki, illetve postai tranzakciókra (így a készpénzfelvételre és befizetésre, a gazdasági szereplők banki átutalásaira, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a postai pénzforgalmi tranzakciókra) terjedne ki. A különösen nagy értékű, könnyebben mobilizálható tranzakciók esetében szükséges az adó mértékének maximalizálása vagy annak degresszív kialakítása.
Az adó bevezetéséből 130-228 Mrd Ft bevételt várunk. A 130 milliárd Ft-os bevétel eléréséhez az adó tranzakciónkénti értékét nem kevesebb, mint 30 ezer Ft-ban maximáljuk. További lehetséges, a bevételt növelő elem lehet, ha az adó felső határa magasabb értékben kerül meghatározásra, ha az adó nem maximalizált értékkel, hanem sávosan, bizonyos értékhatár fölött 0,01 százalékos kulccsal kerül bevezetésre, illetve ha az elektronikus fizetések ösztönzése érdekében a készpénzfelvételi tranzakciók esetében magasabb kulcs kerül meghatározásra.
TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSI ADÓ BEVEZETÉSE
A bevételek növelését szolgálja a távközlési szolgáltatásokra kivetett, indirekt adó bevezetése. A 2012-es költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében az adónem már az idei év közepétől bevezetésre kerülne. Az adó illeszkedik a Kormány jövedelmi adók súlyának csökkentését és az indirekt adók súlyának növelését célzó politikájába. Hasonló, fogyasztási típusú telekommunikációs adóra találhatunk példát az Egyesült Államok számos tagállamában és Máltán. Az adó általánosan minden megkezdett perc és elküldött SMS/MMS után 2 forint. Az adónem bevezetése 2012-ben várakozásaink szerint 30 milliárd forint, 2013-tól 52 milliárd forint többletbevételt eredményez éves szinten.
AZ ENERGIAELLÁTÓK JÖVEDELEMADÓJÁNAK FENNTARTÁSA
Az eredeti terveknek megfelelően 2012-ben kivezetésre kerül az energiaszektorra 2010-ben kivetett ágazati különadó, amelyből a költségvetésnek a tavalyi évben 99,0 milliárd forint bevétele származott.
A jelenlegi 8%-nál magasabb, 16%-os kulccsal továbbra is fennmarad ugyanakkor az energiaellátók 2009-ben bevezetett jövedelemadója, ami a társasági adóétól csak kismértékben eltérő alapra került kivetésre. Az adóalap szélesítése érdekében az adónem egyes további közműszolgáltatásokra is kiterjesztésre kerül. Az adóalap szélesítését jelenti az ágazati különadók megszűnése is, hiszen annak összegével az adóalap korábban csökkenthető volt. Az adónem ilyen formában való fenntartása várakozásaink szerint 55 milliárd forint többletbevételt eredményez az adónem megszüntetésével számoló korábbi forgatókönyvhöz képest.
EGYSÉGES BIZTOSÍTÁSI ADÓ BEVEZETÉSE AZ EURÓPAI PÉLDÁK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL
A Kormány szándékai szerint ezért a biztosítókra jelenleg kivetett három adónem (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi hozzájárulás) kiváltására új, egységes biztosítási adó kerül bevezetésre.
Az új adó alól így mentesülnek életbiztosítások, amellyel a Kormány első sorban az öngondoskodást és a hosszú távú megtakarításokat kívánja ösztönözni. A vagyoni- és balesetbiztosítások esetében 10%-os, a casco biztosítások esetében 15%-os kulcsot kívánunk meghatározni, míg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás esetében – a baleseti adó beépítésével – 30%-os kulcs kerül bevezetésre. Az átalakításból – a különadó mértékének megfelezésével számoló alap forgatókönyvünkhöz képest – 15 milliárd forint többletbevételre számítunk.
FORDÍTOTT ÁFA BEVEZETÉSE A MEZŐGAZDASÁGBAN
A Kormány a fordított adózás bevezetését tervezi a gabona- és az olajosmag- és fehérjenövény szektorban.
Az adócsalások jelentőségére és az érintett szektorok tevékenységének szezonalitására (az aratások kezdő időpontjára) való tekintettel Magyarország a fordított adózást 2012. július 1-től kívánja alkalmazni, amit az Európai Bizottságnak küldött kérelemben is jelzett. A fordított áfa bevezetése kapcsán 10 milliárd forint eredményszemléletű többletbevételt várunk 2012-ben, 15 milliárd forintot 2013-ban.
A KISADÓK SZÁMÁNAK CSÖKKENTÉSE
Az adórendszer egyszerűsítése végett indokolt az adók számát ismét csökkenteni olyan közterhekkel, melyek nem hoznak jelentős bevételt, ugyanakkor szignifikáns adminisztrációs terhet jelentenek. A korábban leírt intézkedések közül az adónemek számát csökkenti a szektorális különadó megszűnése.
Ugyancsak csökken az adónemek száma azáltal, hogy a tűzvédelmi hozzájárulás és a baleseti adó beolvad a biztosítási adóba. A fentiek mellett megszüntetjük
– a gyógyszertár szolidaritási díjat
– a magánszemélyek 98%-os különadóját és
– a katasztrófavédelmi hozzájárulást,
melyek összességében mintegy 2 milliárd forint kiesést jelentenek.”
A 98 %-os adó kivezetését – a hatalmas felháborodás hatására – azóta cáfolja a Fidesz, de azért még ne írjuk le, ugyanis a tervben még szerepel! Talán ez már a 2014-es bukásra való felkészülést szolgálja, amikor jöhetnek majd a pofátlanul magas végkielégítések? Ma még nem tudhatjuk, de azért – pestiesen szólva – a többi sem semmi, több ezer forinttal rövidíti meg a családokat havonta.