Nehéz örökség?

Lassan illene eldöntenie Takács Károly polgármesternek, hogy milyen állapotban vette át a várost. Jó kondíciókkal, megfelelő pénztartalékokkal, vagy lerabolva, kisemmizve. Mindezt azért lenne jó tisztázni, mert rendre egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesz.

„Bizalmi indexünket növeljük, és egy eléggé lerobbant önkormányzatból, egy aktív, kezdeményező önkormányzattá válunk.” olvasható a Régió Régia című havilap 2011. júliusi számának 53. oldalán.

„Egy jól működő, biztos bevétellel, és költségvetéssel rendelkező önkormányzat vagyunk” – hangzott el a 2011. szeptemberi közmeghallgatás polgármesteri beszámolójában.

Elgondolkodtató ugyanannak a kérdésnek ez a kétoldali megközelítése, melyek köszönő viszonyban sincsenek egymással. A legnagyobb kontrasztot talán az elmaradt beruházások és a meg nem valósult ígéretek terén tapasztalhatott az olvasó az elmúlt egy évben. Mert mit is olvashattunk a város hivatalos weboldalán, a polgármesteri köszöntőben?

„Hatalmas, milliárdos projekteket indítottunk. Új fűtőerőművet építünk, amely olcsó távhővel látja el a várost és a működéséből származó komoly adóbevétellel. Útfejlesztéseket hajtunk végre, amelyek a lakosság nyugalmának figyelembe vétele mellett szolgálja az ipari park bővítését, új munkahelyek teremtését. A növekvő iparűzési adóval kiváltjuk a lakosságot terhelő helyi adókat: 2011 második félévétől már nem kell lakásadót fizetni, és később minden építményadót megszüntetünk. Megújítjuk főutcánk, a Rákóczi út képét, megmentjük a ma már művészettörténeti és látképi jelentőségű sgrafittókat. Az üresen álló Arany János iskola épületébe új, szolgáltató városközpontot alakítunk ki. ‘Egyajtós’ rendszerbe foglaljuk a városházi ügyintézést, a postát, kormányablakos ügyintézést, a könyvtárat, tárgyalunk egyes földhivatali és járási funkciók idehelyezéséről. Emellett magánvállalkozóknak is helyet biztosítunk: a partnerek jelentkezését most várjuk. Az idei költségvetésben dupla pénzt biztosítunk a civileknek, mert egy városba nemcsak modern ingatlan, hanem élet is kell.”

Nézzük meg pontonként, mi valósult meg másfél év alatt a nagyívű ígéretekből?

• Azt már mindenki tapasztalhatta, hogy nem milliárdos, de még csak milliós projektek sem indultak Oroszlányban.
• Nem építünk fűtőerőművet, még csak a tervezéséről sem hallani.
• Az útfejlesztések címből, csak külterületi utak javítására futotta mintegy 10 milliós értékben. A belterületi utak vonatkozásában semmilyen fejlesztés nem történt. Bár a tervek már elkészültek, de a kivitelezésnek – és az ahhoz szükséges forrásoknak – még nyomai sincsenek a volt Arany iskola „Nemzeti Szolgáltatóházzá” alakításához. Az is ígéret volt, hogy dupla pénzzel támogatják idén a civil szervezeteket.

A tények azonban azt mutatják, hogy nem, hogy duplájára nem nőtt a támogatás, de még az előző két évit sem érte el. 2009-2010-ben 14,4-14,4 milliót kaptak a civilek, 2011-ben, 13,7 milliót.

Összegezve tehát a városvezetés másfél évét megállapíthatjuk, hogy sikerült 4 buszmegállót felújítani, 50 méter járdát megépíteni, s pár száz méternyi külterületi utat felújítani. Ez messze alatta maradt az elmúlt fél évtized éves beruházásainak, melyek összege az öt év átlagában meghaladta a félmilliárd forintot.