– Bűncselekmény hiányában első fokon felmentette a Miskolci Városi Bíróság Szitka Pétert (MSZP), Kazincbarcika polgármesterét a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól. Az ítélet indoklása szerint a polgármester semmilyen módon nem szegte meg kötelességét, nem kezelte hűtlen módon a város pénzét.
– A Tatabányai Törvényszék bűncselekmény hiányában felmentette a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét és Mezei Lászlót, a Nemzeti Ménesbirtok volt ügyvezetőjét. A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos és Medgyasszay László volt KDNP-s képviselő feljelentése után indított pert ellenük, több évvel ezelőtt. A vádirat szerint Mezei tettesként, Tátrai mint felbujtó utasítására fiktív megállapodás és számla alapján utalt át 365 millió forintot a felszámolás alatt álló Bábolna Zrt. részére.
– Első fokon felmentette a bíróság Szilvásy Györgyöt és társait az UD Zrt. ügyben indult perben, jelentette gyorshírben a Hírtévé. A volt titokminisztert és „társait”, Tóth Károlyt, a nemzetbiztonsági bizottság egykori szocialista elnökét, illetve Dávid Ibolya volt MDF-elnököt és egykori helyettesét, Herényi Károlyt Kövér László és Demeter Ervin fideszes politikusok személyiségi jogainak megsértésével vádolta az ügyészség. Vasvári Csaba bíró indoklásában élesen bírálta az ügyészséget. Mint mondta, a vádlottak törvényesen, az alkotmány szellemében jártak el, míg a megvádolt politikusok riválisai, a velük együttműködők, a sértettek, a feljelentők és a terhelő tanúk szavahihetetlennek bizonyultak a perben.
– Első fokon felmentette a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa a hivatali visszaélés, a hivatali visszaélésre való felbujtás és a hűtlen kezelés vádja alól Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH, ma már Alkotmányvédelmi Hivatal) korábbi főigazgatóját. Bűnösnek találta viszont magántitok jogosulatlan megismerésében, illetve ennek kísérletében, ezért pénzbüntetésre ítélte. Laborc három vádlott-társát szintén magántitok jogosulatlan megismerése és ennek kísérlete miatt ítélték pénzbüntetésre.
– A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla felmentette Borovszky Tímeát, az egykori mszp-s Oktatási és Kulturális Minisztérium esélyegyenlőségi főigazgatóságának korábbi főosztályvezetőjét a vesztegetés vádja alól. Az ítélet nem jogerős, a per a Legfelsőbb Bíróságon fejeződik be. Az ítélőtábla megállapította: a terhelő tanú vallomása nem alkalmas arra, hogy a bíróság ennek alapján a bűnösséget megállapítsa. A bíró hangsúlyozta: valaki bűnösségét csak akkor lehet megállapítani, ha az minden kétséget kizáróan bizonyítható.
– Budai Gyula, elszámoltatási kormánybiztos tavaly év elején tett feljelentést négy, filozófiai tárgyú pályázattal kapcsolatban. Másfél év után viszont a BRFK bűncselekmény hiányában megszüntette mindegyik „filozófusüggyel” kapcsolatos nyomozást. A gazdaságvédelmi nyomozók nem találtak bűncselekményre utaló nyomot a közel másfél éve folyó eljárás során, így korábban alaptalanul hozták összefüggésbe a neves filozófusokat a hűtlen kezeléssel gyanújával. Budai Gyula a nyomozás folytatását kérte és panaszt jelentett be. „A Fővárosi Főügyészség az azonos indokokra támaszkodó panaszokat, mint nem jogosulttól származót, a törvény kötelező rendelkezése folytán elutasította, ugyanakkor a megszüntető határozatokat hivatalból felülvizsgálta” – közölte a BRFK illetékese. A Fővárosi Főügyészség a vizsgálat eredményeképp megállapította, hogy az eljáró hatóság a nyomozás során beszerzett, az ügy szempontjából releváns valamennyi adat és bizonyíték értékelésével törvényesen vonta le a nyomozások megszüntetésére okot adó következtetéseket, így a határozatok meghozatalára megalapozottan került sor.
– Pert nyert Budai Gyula ellen Bábolna szocialista polgármestere. A jogerős döntés szerint az elszámoltatási kormánybiztos valótlanul állította, a „Fidesz pedig valótlanul híresztelte”, hogy Horváth Klára „bármilyen földügyet megúszott volna”, hogy közokirat-hamisítást követett volna el, illetve azt, hogy a neve korrupciós sorozathoz fűződne. Budai Gyula három évvel ezelőtt, még a Magosz, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének szövetségi igazgatójaként tett büntetőfeljelentést a bábolnai polgármester ellen. Állítása szerint Horváth Klára úgy adott bérbe – szabálytalan pályázati kiírással – egy 85 hektáros állami földterületet, hogy a legalacsonyabb ajánlatot tevő cég nyerte meg a pályázatot, ráadásul a vagyonkezelő hozzájárulását sem kérte ki a településvezető. A 2009-ben tett feljelentés nyomán indított nyomozást az illetékes hatóságok időközben bűncselekmény hiányában megszüntették.
– Sveiczer Sándor hevesi városi fideszes képviselő, a Heves Megyei Önkormányzat tagja tett feljelentést, azt állítva, hogy kockázatos befektetések miatt 86 millió forintos veszteséget könyvelt el a város egy ír kötvényügyleten, s emiatt büntetőfeljelentést tett. A rendőrség a nyomozást megszüntette azzal az indokkal, hogy a külföldi kibocsátású kötvények nem jelentettek kockázatosabb befektetést a magyar értékpapíroknál, vagyis nem követett el bűncselekményt Heves város önkormányzata, amikor kötvényeket vásárolt és ezzel pénzügyi kockázatot vállalt.
Elhúzódó vizsgálatokat, megszüntetett nyomozásokat és egy felmentő ítéletet tud felmutatni Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos, aki a héten adja át jelentését a kormánynak az elszámoltatásról – írja az Origó. Az elszámoltatási kormánybiztosok majdnem másfél ezer üggyel foglalkoztak az elmúlt két évben, de ezek többsége a gyanúsításig sem jutott, és jelenleg mindössze négy ügyben zajlik bírósági eljárás. Gyurcsány Ferenc viszont a héten vádlott lehet.
Habár Budai Gyula kormánybiztos az elmúlt hónapokban többször is sikerről beszélt, a statisztikák alapján messze nem haladtak olyan gyorsan „az elmúlt nyolc év” ügyeinek tisztázásával, ahogy Orbán Viktor szerette volna.
A 2010-es választások előtt, majd a kormányváltás után is a Fidesz egyik legtöbbet ismételt jelszava az elszámoltatás volt, a Fidesz a 2010-es programjában egyenesen úgy fogalmaz: „A magyar emberek jövője elszámolás nélkül nem lehet sikeres.” Orbán Viktor pedig 2010-ben a Fidesz és a KDNP frakcióinak alakuló ülésén kijelentette: „Van itt két olyan ügy, amelynek elrendezése nem tűr halasztást: az elszámoltatás és az ország megmentése a gazdasági összeomlástól.”
A kormány eltökéltsége ellenére az elszámoltatási kormánybiztos honlapján, amely a 2002 és 2010 között történt, gyanúsnak ítélt ügyeket sorolja fel, ez a két leggyakoribb megjegyzés: „az iratok feldolgozása folyamatban”, illetve „a nyomozás folyamatban”. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a statisztikáról azt mondta az [origo]-nak, hogy az elszámoltatási kormánybiztosok – az Orbán-kormány megalakulása után Papcsák Ferenc, majd 2010 novemberétől Budai Gyula – ez év június végéig 1434 különböző ügyben intézkedtek – írja a portál.
Betöltés ...
